Mit várhatunk a mesterséges intelligenciától?
Az MP Solutions csapata idén is részt vett Európa legnagyobb jövőfesztiválján, ahol a jövőnket érintő kérdéseket neves, nemzetközi előadók vitatták meg, néhol érdekes, meghökkentő és meglepő nézőpontokból. Nemcsak inspirálódhattunk Sophiával, az első humanoid robottal a színpadon, a végzet napjának különböző forgatókönyveit vettük végig Antonio García Martínez, science fiction íróval, és a szünetben azt is megvittattuk egymással, vajon lehet-e jövőbiztos a munkánk, bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában. Mindehhez az alapot a BlackRock, a LogMeIn és a magyar zsidó közösség vezetői adták, akik a Disrupt or Be Disrupted beszélgesük során a mesterséges intelligencia morális, etikai kérdéseire keresték a választ.
Vajon félnünk kell-e a mesterséges intelligenciától? Miben lehet hasznos az AI az élet különböző területein, nemcsak a munkaerőpiacot nézve? Mennyire megbízhatóak a mesterséges intelligencia döntései? És kit hibáztathatunk, ha mégsem válik be a stratégiánk?
Jody Kochansky, Chief Engineer, BlackRock, Bisztrai Dávid, Director of Engineering, LogMeIn és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítója, vezetője, az óbudai zsinagóga rabbija osztották meg nézeteiket a mesterséges intelligencia területén. Mindhárom szakember, mint az látszik is, más szakterületről érkezett, és épp ez adta meg a beszélgetés lendületét, érdekes fordulatokat és drámai pillanatokat keltve a színpadon.
Jody Kochansky nevéhez mindenki a világ legnagyobb pénzügyi alapkezelőjét, a BlackRock-ot társítja. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy Jody az Aladdin Product Group atyja, mely egy platformon köti össze a rendelkezésre álló információt, embereket és a technológiát, lehetővé téve így a pénzügyek valós idejű kezelését. A BlackRock, bár a világ legnagyobb pénzügyi alapkezelője, az Aladdin nevű CRM rendszerüknek köszönhetően lassan nagyobb bevételt könyvelhetnek el a szoftver fejlesztésben. A BlackRock innovációja épp ez, nemcsak a pénzügyek, de a technológiai és tudományos eszközök ismeretében, kutatásában és használatában is az élen járnak.
A beszélgetés a személyes tapasztalatok köré csoportosult, mindhárom előadó a saját szakterületén, a napi munkájuk során megélt kihívásokkal, kérdésekkel közelítették meg a témát, így mindenki számára érthetővé, értelmezhetővé téve a mesterséges intelligencia kérdéskörét.
Ahogy Jody Kochansky Twitter-en is megírta, az izgalmas beszélgetés kulcsa a különböző területek ütköztetése, a morális és szociális kérdések megvitatása volt, mely mindhárom előadó számára új perspektívákat nyitott meg . A személyesség pont annyi humorral és (ön)kritikával társult, ami még tovább színesítette az egyébként is fantasztikus beszélgetést.
Bisztrai Dávid, a LogMeIn fejlesztési igazgatója a mesterséges intelligencia és az agy működését helyezte párhuzamba, hogy közelebb kerüljünk annak megértéséhez, miben lehet hasznunkra az AI: az emberi agynak nincs szüksége 100 millió macska képére ahhoz, hogy felismerje és megállapítsa végül egy macskáról a kilétét. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia tanulási alapja a megfelelő számú példák rögzítése. Az agyműködés és emberi tanulás teljes feltérképezésétől még nagyon messze vagyunk, arra, hogy pontosan hogyan működik a tudatunk, az ösztöneink, megérzéseink és tanulási folyamataink, a mai napig nincs válasz. Így nincs félnivalónk attól, hogy a mesterséges intelligencia átvenné a helyünket, vagy legalábbis az agyunkat.
A tudomány adta reális kihívásokkal, válaszokkal tökéletesen együtt ment a transzcendeciális megközelítés, remek párhuzamokat vonva világi és vallási kérdéskörök között. Hiszen a kutyák és macskák egymástól megkülönböztetése szinte gyerekjáték. Ami viszont kihívás, az etikai, morális “mi lenne, ha” kérdések. Ebben egyébként nagy egyetértés van, többek között Susan Athey, a Stanford Graduate School of Business professzora is így véli. Előadásában konkrét példákkal szemlélteti azt, miért nem szabad vakon bíznunk a mesterséges intelligencia predikcióiban.
Kanyarodjunk azonban vissza a Disrupt or Be Disrupted beszélgetéshez. Köves Slomó, az óbudai zsinagóga rabbija, a Brain Bar visszatérő vendége. 2015-ben, a fesztivál indulásakor a technológia és vallás kapcsolatát vitatta Steve Fuller transzhumanista filozófussal, tavaly a születésszabályozásról és Európa demográfiai kihívásairól beszélgetett Travis Rieder bioetikussal, idén pedig a mesterséges intelligencia határait feszegette. Köves rabbi személyének, humorának és stílusának köszönhetően minden generációt meg tudott szólítani, a morális megközelítése mellett technológiai tájékozottsága pedig még izgalmasabbá tette a beszélgetést.
Vajon az egyre több, rendelkezésünkre álló információ együtt jár-e megnövekedett tudatossággal, a világ jobb megismerésével? Ezzel a kérdéssel azonban vigyáznunk kell - hívta fel a figyelmet Köves rabbi. Arra a kérdésre, hogy vajon átveszik-e a robot rabbik valaha a helyét, elmondta: az internet elterjedésével gyakorlatilag mindenre választ kaphatunk, adatokra, tényekre kereshetünk, ám ha egy olyan morális kérdés merül fel, amihez szükség van a lelkünkre, az érzelmi intelligenciákra és a tudatunkra, ott a mesterséges intelligencia tudománya is megáll.
Összességében az emberi felelősség fontossága és megkerülhetetlensége a fél órás párbeszéd tanulsága, melyet sosem hagyhatunk figyelmen kívül, bármilyen technológiáról is legyen szó. Mindemellett pedig a társas kapcsolatok megkérdőjelezhetetlen szerepe, fontossága és elévülhetetlensége, mely univerzális, örök igazságként kísért mindenkit haza a kettes villamoson.
Kár, hogy csak eddig tartott, és kár, hogy vége lett! Mindenesetre mi nagyon várjuk a jövő évi fesztivált! Addig pedig csináljuk azt, amit szeretünk és amiben jók vagyunk: összekötünk Titeket a legjobb lehetőségekkel, tehetségekkel és vezetőkkel, segítünk elérni a céljaidat, megtalálni álmaid állását, hogy jövőre akár Veled is találkozhassunk a Brain Bar-on.